Az 5 legnagyobb hiba végintézkedés készítésekor
A végintézkedés – legyen szó végrendeletről, öröklési szerződésről vagy halál esetére szóló ajándékozásról – az egyik legfontosabb jogi eszköz arra, hogy valaki maga dönthessen vagyona sorsáról.
Ennek ellenére sokan halogatják a készítését vagy olyan hibákat követnek el, amelyek később komoly családi vitákhoz, sőt akár a végrendelet érvénytelenségéhez is vezethetnek. Az alábbiakban összegyűjtöttem az öt leggyakoribb hibát.
-
A végintézkedés teljes hiánya
A leggyakoribb hiba, ha valaki egyáltalán nem készít végintézkedést. Ilyenkor az öröklés rendjét a törvény határozza meg, amely azonban nem mindig tükrözi az elhunyt tényleges akaratát. Előfordulhat, hogy valaki egy bizonyos személyt vagy szervezetet szeretne támogatni vagy éppen egyes családtagok között más arányban kívánja felosztani a vagyonát – ez azonban végintézkedés nélkül nem érvényesül.
-
Formai hibák a végrendeletben
A saját kezűleg írt végrendeletek gyakran tartalmaznak olyan formai hibákat, amelyek később az érvényességüket veszélyeztetik. Ilyen lehet például a keltezés hiánya, az aláírás hibája vagy az, ha a dokumentum nem felel meg a jogszabályban előírt követelményeknek. Egy szakember bevonása segíthet elkerülni az ilyen problémákat.
-
Pontatlan vagy félreérthető megfogalmazás
Ha a végintézkedés nem egyértelmű, az örökösök között könnyen vita alakulhat ki. A pontos és egyértelmű megfogalmazás kulcsfontosságú a későbbi konfliktusok megelőzésében és az örökhagyó akaratának érvényesülésében.
-
A kötelesrész figyelmen kívül hagyása
Sokan nem tudják, hogy bizonyos közeli hozzátartozók – például a gyermekek vagy a házastárs – a törvény alapján kötelesrészre jogosultak. A kötelesrész azt jelenti, hogy még akkor is jogosultak lehetnek a hagyaték egy részére, ha a végrendeletben nem szerepelnek örökösként. A végrendeletben az örökhagyó kötelesrészre szoríthatja a kötelesrészre jogosult hozzátartozóját, ha őt örökösként nem nevesíti, ez azonban nem azonos a kitagadással.
-
A végintézkedés elavulása
Az élethelyzetek idővel változnak: házasságkötés, válás, gyermek születése, új vagyon megszerzése mind befolyásolhatják, hogy mi lenne a kívánatos öröklési rend vagy arány. Ha a végintézkedést nem frissítik, könnyen előfordulhat, hogy már nem tükrözi a végrendelkező aktuális akaratát.
A jól megfogalmazott és jogszerű végintézkedés nemcsak a végrendelkező akaratát biztosítja, hanem a családi konfliktusok megelőzésében is fontos szerepet játszik. Éppen ezért célszerű a dokumentum elkészítésekor jogi szakember segítségét kérni, aki segít abban, hogy a végintézkedés formai és tartalmi szempontból is megfelelő legyen.
Miért fontos házassági vagyonjogi szerződést kötni?
A házasságkötés sokak számára elsősorban érzelmi és családi döntés, ugyanakkor jelentős vagyonjogi következményekkel is jár.
A magyar jog alapján a házastársak között – ha ettől eltérően nem rendelkeznek – házastársi vagyonközösség jön létre. Ez azt jelenti, hogy a házasság alatt szerzett vagyontárgyak főszabály szerint közös vagyonnak minősülnek.
A házassági vagyonjogi szerződés lehetőséget ad arra, hogy a házastársak ettől eltérően szabályozzák vagyoni viszonyaikat. Bár sokan még mindig bizalmatlansággal tekintenek erre a megoldásra, valójában egy előrelátó és felelős döntésről van szó, amely számos későbbi konfliktust és jogi problémát előzhet meg.
Mit szabályoz a házassági vagyonjogi szerződés?
A házassági vagyonjogi szerződésben a felek meghatározhatják többek között:
- mely vagyontárgyak tartoznak a különvagyon körébe,
- hogyan alakul a házasság alatt szerzett vagyon sorsa,
- milyen módon történjen a vagyon megosztása egy esetleges válás esetén,
- milyen szabályok vonatkozzanak a felek gazdasági együttműködésére.
A szerződés lehetőséget ad arra, hogy a felek a saját élethelyzetükhöz igazodó, egyedi megállapodást kössenek.
Védelem válás esetén
A házasság felbontása nemcsak érzelmileg, hanem anyagilag is megterhelő lehet. Ha nincs házassági vagyonjogi szerződés, a közös vagyon megosztása gyakran hosszadalmas vitákhoz és akár bírósági eljárásokhoz vezethet.
A házassági vagyonjogi szerződés jelentősen leegyszerűsítheti ezt a folyamatot. A felek még a kapcsolat harmonikus szakaszában meghatározzák a vagyoni viszonyokat, így egy esetleges válás során sokkal kevesebb bizonytalanság és konfliktus merül fel.
A szerződés különösen fontos lehet például akkor, ha:
- az egyik fél jelentős vagyonnal rendelkezik a házasságkötéskor,
- a felek vállalkozást működtetnek,
- az egyik házastárs nagyobb értékű vagyontárgyakat szerez a házasság alatt.
Védelem tartozások esetén
A házassági vagyonjogi szerződés nemcsak válás esetén jelenthet védelmet, hanem akkor is, ha az egyik házastárs tartozásokat halmozott fel. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az egyik fél üzleti tevékenységet folytat, vállalkozást működtet vagy olyan gazdasági kockázatot vállal, amely adósságokhoz vezet.
Ha nincs külön megállapodás a vagyoni viszonyokról, a közös vagyon érintetté válhat a tartozások rendezése során. Egy kellő körültekintéssel megszerkesztett házassági vagyonjogi szerződés segíthet abban, hogy a másik házastárs vagyona védelmet élvezzen az ilyen helyzetekben.
Nem a bizalom hiányát jelenti
Sokan azért tartanak a házassági vagyonjogi szerződéstől, mert úgy érzik, hogy az a bizalom hiányáról árulkodik. Valójában azonban inkább a tudatos tervezés eszköze.
A szerződés célja nem a kapcsolat meggyengítése, hanem a kiszámíthatóság és a biztonság megteremtése. A tapasztalatok szerint a világos pénzügyi szabályok kifejezetten hozzájárulnak a konfliktusok megelőzéséhez.
Miért érdemes ügyvéd segítségét kérni?
A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Egy tapasztalt ügyvéd segítséget nyújthat a szerződés elkészítésében, valamint abban is, hogy az valóban a felek élethelyzetéhez igazodjon.
A szakmai hozzáértéssel előkészített megállapodás hosszú távon mindkét fél számára biztonságot jelenthet, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a vagyoni kérdések ne váljanak később konfliktusforrássá.
Ingatlan bérbeadás – mire érdemes figyelni
Az ingatlan bérbeadása sokak számára stabil bevételi forrást jelenthet, ugyanakkor jelentős jogi kockázatokat is hordozhat.
Egy nem megfelelően megfogalmazott bérleti szerződés könnyen vitákhoz, pénzügyi veszteséghez vagy akár hosszadalmas jogi eljárásokhoz vezethet. Ezért különösen fontos, hogy a bérleti jogviszony feltételeit pontosan és átgondoltan rögzítsék a felek.
Bár a bérleti szerződés sok esetben egyszerű megállapodásnak tűnik, a gyakorlatban számos olyan jogi kérdés merülhet fel, amelyet érdemes már a szerződés megkötésekor megfelelően szabályozni.
A bérleti szerződés jogi alapjai
A Polgári Törvénykönyv szerint bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a bérlő számára a dolog – például egy lakás vagy üzlethelyiség – időleges használatát biztosítani, míg a bérlő köteles a dolgot átvenni és bérleti díjat fizetni.
A jogszabály a bérleti szerződéshez főszabály szerint nem ír elő kötelező írásbeli formát: a szerződés akár szóban vagy ráutaló magatartással is létrejöhet. A gyakorlatban azonban az írásbeli szerződés hiánya komoly bizonyítási problémákat okozhat. Ha a felek között vita alakul ki például a bérleti díj, az óvadék vagy a felmondás feltételei kapcsán, az írásbeliség hiánya jelentősen megnehezíti a jogérvényesítést.
A bérleti szerződések leggyakoribb jogi buktatói
A tapasztalatok szerint a bérleti jogviszonyokkal kapcsolatos viták gyakran a szerződés megszűnésével vagy megszüntetésével kapcsolatban merülnek fel.
Határozott vagy határozatlan időtartam
Fontos kérdés, hogy a felek határozott vagy határozatlan időre kötik-e a szerződést. Ha a szerződés nem tartalmaz egyértelmű rendelkezést az időtartamról, akkor a jogviszony általában határozatlan idejűnek minősül. Ez a gyakorlatban jelentős különbséget eredményezhet például a felmondási lehetőségek vagy a bérlő kiköltözésének feltételei tekintetében.
Mi történik a szerződés lejárta után?
Gyakran előfordul, hogy a határozott időre kötött szerződés lejár, de a bérlő tovább használja az ingatlant. Ha a bérbeadó a szerződés lejártát követő rövid határidőn belül nem tiltakozik, a jogviszony akár határozatlan idejűvé is átalakulhat. Ez a körülmény sok bérbeadót meglepetésként érhet, ezért is fontos, hogy a felek a szerződésben szabályozzák a jogviszony megszűnésének feltételeit.
Jogalap nélküli használat
Ha a bérleti szerződés megszűnik, de a bérlő nem adja vissza az ingatlant, a bérlő jogalap nélküli birtokosnak minősülhet és köteles az ingatlant visszaadni, valamint adott esetben használati díjat vagy kártérítést fizetni. Az ilyen helyzetek azonban gyakran hosszadalmas jogi eljárásokhoz vezetnek, különösen akkor, ha a felek jogviszonyát nem szabályozza megfelelően a szerződés.
Kérjen ügyvédi támogatást az okiratszerkesztéshez!
A bérleti szerződés nem csupán néhány alapvető pontból álló dokumentum. Egy jól elkészített szerződés számos olyan kérdést szabályoz, amelyek a későbbiekben jelentős vitákat előzhetnek meg.
Egy szakember segítségével készült szerződés többek között kitérhet:
- a bérleti díj és a fizetés módjára,
- az óvadék (köznyelvi használatban kaució) kezelésére és visszafizetésére,
- a karbantartási és javítási kötelezettségekre,
- az ingatlan használatának szabályaira,
- a felmondás és a szerződés megszűnésének feltételeire,
- a károkozás és a felelősség kérdéseire.
Ezek a rendelkezések jelentősen csökkenthetik annak kockázatát, hogy a bérbeadó és a bérlő között később vita alakuljon ki.
A megelőzés mindig egyszerűbb, mint a jogvita
Az ingatlan bérbeadás során felmerülő problémák jelentős része megelőzhető lenne egy megfelelően megfogalmazott szerződéssel. Egy rövid, internetről letöltött minta gyakran nem veszi figyelembe az adott jogviszony sajátosságait, és nem tartalmazza azokat a részletszabályokat, amelyek a gyakorlatban kulcsfontosságúak.
A tapasztalat azt mutatja, hogy egy szakember által elkészített bérleti szerződés nemcsak jogilag biztonságosabb, hanem a felek közötti együttműködést is átláthatóbbá teszi.
Fontos információk a fizetési kérelemről
Ingatlan adásvételeknél gyakori, hogy nagy összegű átutalást kell teljesíteni. A fizetési kérelem megoldás lehet arra, hogy ez gyorsan és költséghatékonyan történjen.
A fizetési kérelem egy elektronikus pénzügyi üzenet, amelyet a kedvezményezett küld a fizető félnek. Elfogadás után a tranzakció azonnal végrehajtható.
20 millió forint feletti összeg esetén több részletben szükséges az ügyintézés.
Ha bizonytalan abban, hogy egy konkrét ügyletben milyen fizetési megoldás javasolt, kérem, egyeztessünk előzetesen.
